Avar kortól lakott középkori falut tárnak fel
Tiszaug határában, a Tisza partján tárják fel Ság falut a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai Wilhelm Gábor régész vezetésével.
Félidejénél tart a középkori Ság falu feltárása, amelyet vízügyi rendezés keretében végeznek el a Várkapitányság Zrt. megbízásából a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai. Az egykor egy szigeten álló település legelső írásos említése egészen korai, hiszen szerepel a garamszentbenedeki apátság 1075-ös adománylevelében. Bár a kutatására most először nyílt lehetőség, az 1980-as évek elején már azonosította a helyét Laszlovszky József egy topográfiai munkálat során. Ő a templom felszínen törmelék formájában megmutatkozó maradványait „fogta meg” - eddig még nem ér el a mostani feltárás, azonban a még jelenleg is művelés, vagyis szántás alatt álló területen nem csak az épület tégláinak töredékei, de embercsontok is fellelhetők, hiszen a talaj forgatása már a templomot egykor kerítő temető sírjait is megbolygatta.
Ság említése ugyan 11. századi, a Tisza parti település kezdetei azonban még korábbra tehetők. A területen az őskortól éltek emberek, a folyamatosan lakott falu pedig a késő avar korban alakult ki. Az ekkor készült épületek állhattak még a honfoglalás korában is, és a leletek tanúbizonysága szerint megszakítás nélkül éltek bennük, vagyis az itt maradt avarok összeolvadhattak a beköltöző magyarokkal Wilhelm Gábor szerint. Sághoz egy rév tartozott a folyón, az évszázadokon át nagy mennyiségben felhalmozott marhacsont maradványok azt bizonyítják, hogy lakói kifejezett jólétben éltek. Vásártartási joga is volt, mezővárossá azonban mégsem vált, feltehetően legalábbis részben azért, mert a 14. századtól több tulajdonosváltást és hatalmaskodást is megélt, s ez megakaszthatta fejlődését. A tizenötéves háború során pusztult el végleg, a krími tatárok dúlása után már nem telepedtek vissza a lakói.
A falu topográfiája is kezd kirajzolódni. Nagyon jól azonosíthatóak a házhelyek, az egyes porták, amelyekhez lekerített, állattartásra használt udvarok tartoztak. Nagy mennyiségű leletanyagot sikerült már eddig is összegyűjteni, mind fémek, mind kerámiák szempontjából gazdag a lelőhely. A sok téglatöredék pedig arra enged következtetni, hogy nem csupán a templom épült ebből az anyagból, de állhatott egy másik téglaépület is, feltehetően egy udvarház a településen. Mivel a feltárással folyamatosan haladnak a falu egykori központja felé, az elkövetkező hetekben még több tudományos eredmény várható.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
-
Bronzkor: tellek, kincsek, gének, Berzence: folytatódik a várkutatás
2024-05-12 17:16:31 -
Vác: reneszánsz sárkány, Visegrád: indul a ferences templom feltárása, Mohács: régész tervez
2024-05-12 16:32:39 -
Új múzeumi szárny és látványraktár Miskolcon, NKA: várja a kollégium a pályázatokat
2024-05-12 16:27:42 -
Leányvári erőd: egy világörökségi helyszín mindennapjai, Komárom, a kettévágott város
2024-05-12 16:23:07 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Bronzkor: tellek, kincsek, gének, Berzence: folytatódik a várkutatás
2024-05-12 17:16:31 -
Vác: reneszánsz sárkány, Visegrád: indul a ferences templom feltárása, Mohács: régész tervez
2024-05-12 16:32:39 -
Új múzeumi szárny és látványraktár Miskolcon, NKA: várja a kollégium a pályázatokat
2024-05-12 16:27:42 -
Leányvári erőd: egy világörökségi helyszín mindennapjai, Komárom, a kettévágott város
2024-05-12 16:23:07 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35
-
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 -
Visegrád: azonosíthatták az özvegy királyné palotáját
2023-12-20 17:23:59 -
Új kiállítással búcsúztathatjuk az évet a palotában
2023-12-18 18:29:43 -
Véget ért a visegrádi völgyzáró fal kutatásának első szakasza
2023-12-06 17:19:33