Honfoglalás kori tarsolydíszek a Nemzeti Múzeumban
Valamennyi eddig feltárt, ismert és meglévő tarsolylemez és veretes tarsoly egy kiállítás keretében látható most a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás a kurátori elv alapján leginkább elkápráztatni szeretné a látogatót és ez maradéktalanul sikerül is neki.
Ha létezik olyan tárgytípus, amely emblematikusan jellemzi a honfoglaló magyarokat – abból is az elitet –, a tarsolylemezek és díszítések éppen ilyenek. Az első 1868-ban került elő a Vág völgyében, Galgócon, árokásás közben, egy honfoglaló lovassírból, Rómer Flóris pedig egy évvel később számolt be róla. A sírban talált leleteket a birtokos Erdődy Ferenc gróf a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ezután egyre-másra kerültek elő tarsolylemezek és tarsolydíszek, mind a föld alól, azt azonban nem lehet állítani, hogy túl nagy gyakorisággal, hiszen eddig negyven ilyen tárgyról tudunk, amelyek közül harminchat maradt fenn, s most valamennyi látható ezen a tárlaton. Legutoljára a közelmúltban Pátyon, egy beruházást megelőző feltárás során tártak fel két tarsolylemezt, egy korábban ismeretlen lelőhelyről. Ez is figyelmeztet a megelőző feltárások fontosságára, amelyek elmaradása esetén az ilyen, a nemzeti történelemhez kapcsolódó tárgyi emlékek is az enyészeté lennének.
Bár a tarsolylemez és tarsolydíszítés a honfoglaló elit jellegzetes tárgya volt, pontos szerepét a díszítésen túl csak valószínűsíthetjük, hogy valamiféle méltóságjelvény lehetett. Szorosan kötődött viselőjéhez, nem véletlenül került elő az összes temetkezési viselet részeként. Különböző típusai ismertek, a legtöbbet Észak-kelet-Magyarországon, az egykori nagyfejedelmi szállásterületen tárták fel (ezért is unikális a pátyi, vagyis dunántúli lelet). A 10. század utolsó harmadától megszűnt a használatuk, hiszen az államszervezés során újfajta, immár a nyugati mintákat követő fejedelmi kíséret alakult ki. Bár a tarsolylemezek párhuzamai ismertek a korszak más népeinél is, mégis kifejezetten a honfoglalókhoz kapcsolhatjuk őket, nemzeti szempontból éppoly emblematikus tárgyak, mint az első királyi jelvények.
A Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című kiállítás októberig látható a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében, ezután a tervek szerint országjárásra indul. A tárlat kurátora dr. Virágos Gábor, az intézmény régészeti főigazgató-helyettese.
-
Bronzkor: tellek, kincsek, gének, Berzence: folytatódik a várkutatás
2024-05-12 17:16:31 -
Vác: reneszánsz sárkány, Visegrád: indul a ferences templom feltárása, Mohács: régész tervez
2024-05-12 16:32:39 -
Új múzeumi szárny és látványraktár Miskolcon, NKA: várja a kollégium a pályázatokat
2024-05-12 16:27:42 -
Leányvári erőd: egy világörökségi helyszín mindennapjai, Komárom, a kettévágott város
2024-05-12 16:23:07 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Bronzkor: tellek, kincsek, gének, Berzence: folytatódik a várkutatás
2024-05-12 17:16:31 -
Vác: reneszánsz sárkány, Visegrád: indul a ferences templom feltárása, Mohács: régész tervez
2024-05-12 16:32:39 -
Új múzeumi szárny és látványraktár Miskolcon, NKA: várja a kollégium a pályázatokat
2024-05-12 16:27:42 -
Leányvári erőd: egy világörökségi helyszín mindennapjai, Komárom, a kettévágott város
2024-05-12 16:23:07 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35
-
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 -
Visegrád: azonosíthatták az özvegy királyné palotáját
2023-12-20 17:23:59 -
Új kiállítással búcsúztathatjuk az évet a palotában
2023-12-18 18:29:43 -
Véget ért a visegrádi völgyzáró fal kutatásának első szakasza
2023-12-06 17:19:33