Tőrlelet az Árpád-korból
A tőr a középkor egyik legnagyobb tömegben használt fegyvere lehetett (legalábbis szinte bárki birtokolhatott ilyet), ám talán éppen hétköznapi volta miatt kevésbé közismert a kultúrtörténete. Pedig a visegrádi Árpád-kori tőr is kivételes lelet.
Az egyélű, szarvasagancs-nyelű tőrre több mint negyven esztendővel ezelőtt, a hatvanas évek végén bukkantak rá a visegrádi Alsóvár feltárása során. A kivételesen jó állapotban lévő fegyvert egy vele egy rétegben meglelt, IV. Béla kori pénzérme datálja, így valószínűleg a 13. század második felében került a földbe. Tekintélyt parancsolóak a mértei: teljes hossza 35 centiméter, ebből a penge 23 centi. A markolatánál csaknem 5 centiméter széles, folyamatosan keskenyedik a hegyéig.
A tőrök voltak nagy valószínűséggel a középkorban legnagyobb tömegben gyártott és leggyakrabban használt fegyverek, ám éppen hétköznapi voltuk miatt nem kerültek be a regékbe, a hősi énekekbe, s nevük sem volt (vagy legalábbis nem maradt fenn), mint a lovagi életformát megtestesítő nagyobb testvéreiknek, a kardoknak. A kard volt a lovag hű, szinte pótolhatatlan társa, aminek a tisztelete még a gyakran minden bizonnyal „királyi” csatabárdot is - a források szerint Oroszlánszívű Richárd éppúgy ezt használta legszívesebben mint I. Szent László - háttérbe szorította. A tőröknek sem kell tehát „szégyenkezniük”.
Az első adatok a tőrök elitista harci felhasználásra a 12. századból származnak, amikor már biztosan a lovagi felszerelés része volt és közelharcban, illetve a kegyelemdöfés megadására használták. Ugyan az ellenfél mögé magasodó bajnok képe, ahogyan a sisakrostély nyílásán átdöfve kivégzi a legyőzöttet, történelmi regénybe illően romantikus, túlságosan gyakran nem kerülhetett sor erre, hiszen a lovagi életforma egyik pénzügyi alapja éppen a legyőzött kiváltása volt (társadalmi rangjának, családja anyagi helyzetének megfelelő összegért), így az összecsapások többségéből élve kellett kikerülnie a vesztesnek, elvégre a túlságosan vérszomjas győzőnek hamar felkopott volna az álla. A tőrök ettől függetlenül azonban nyilván gyakran használt eszközök voltak az elit harcosok körében is, hiszen sokkal univerzálisabban lehetett őket alkalmazni, mint a harci összecsapásokra optimalizált kardokat.
Bár a tőrökhöz a középkori jokulátorok nem írtak dicsőítő énekeket, a mindennapi használatuk emléke szinte akaratlanul is fennmaradt. Elég csupán a már említett Szent László többnyire a 14. századból származó ábrázolásaira gondolni: a gelencei és a kakaslomnici templom Szent László-legendáján is tőr függ a király oldalán, még ha nem is kap dramaturgiai szerepet a jelenetben, vagyis a kun legyőzésében. A gelencei falképen ráadásul a Visegrádon talált tőrhöz hasonló, egyélű, folyamatosan keskenyedő pengéjű eszközt ismerhetünk fel (bár akad szakértő, aki inkább vadászkésnek tartja).
Hosszú időn át „túl hétköznapinak” számíthatott tehát a tőr, használata mindennapos volt, éppen azért ezért nem emlékeznek meg róla az írott források. Az Anjou-korban elszaporodó „hétköznapi hatalmaskodások” során való alkalmazásáról azonban több adat is van.
További érdekességek a visegrádi tőrről és a tőrök középkori kultúrtörténetéről Kováts István IV. Béla dénárával keltezett tőr a visegrádi Alsóvárból című tanulmányában
-
Bronzkor: tellek, kincsek, gének, Berzence: folytatódik a várkutatás
2024-05-12 17:16:31 -
Vác: reneszánsz sárkány, Visegrád: indul a ferences templom feltárása, Mohács: régész tervez
2024-05-12 16:32:39 -
Új múzeumi szárny és látványraktár Miskolcon, NKA: várja a kollégium a pályázatokat
2024-05-12 16:27:42 -
Leányvári erőd: egy világörökségi helyszín mindennapjai, Komárom, a kettévágott város
2024-05-12 16:23:07 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Bronzkor: tellek, kincsek, gének, Berzence: folytatódik a várkutatás
2024-05-12 17:16:31 -
Vác: reneszánsz sárkány, Visegrád: indul a ferences templom feltárása, Mohács: régész tervez
2024-05-12 16:32:39 -
Új múzeumi szárny és látványraktár Miskolcon, NKA: várja a kollégium a pályázatokat
2024-05-12 16:27:42 -
Leányvári erőd: egy világörökségi helyszín mindennapjai, Komárom, a kettévágott város
2024-05-12 16:23:07 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35
-
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 -
Visegrád: azonosíthatták az özvegy királyné palotáját
2023-12-20 17:23:59 -
Új kiállítással búcsúztathatjuk az évet a palotában
2023-12-18 18:29:43 -
Véget ért a visegrádi völgyzáró fal kutatásának első szakasza
2023-12-06 17:19:33